K L E N Y Á N S Z K I C S I L L A
G O O D L U C K
2 0 1 3 . 1 1 . 2 6 - 2 0 1 4 . 0 1 . 0 7 .
Klenyánszki Csilla (1986, Budapest) 2012-ben fejezte be tanulmányait a Willem de Kooning Academy fotó szakán. Rotterdamban él és dolgozik.
Főként a fotó médiumát használja művei létrehozására, de az installáció és a videó médiumai is foglalkoztatják. A sorozatokban gondolkodó képzőművész a mindennapokban véletlenszerűen megjelenő szépség különböző formáit kutatja. Inspirációs forrása mindig saját otthona és környezete, ahol az őt körülvevő teljesen egyszerű tárgyakban rejlő lehetőségek kitágításával foglalkozik. Egyes esetekben olyan hétköznapi, apró, mások számára jelentéktelen esztétikára hívja fel a figyelmet, mint a bomlásnak indult ételen megjelenő zöld penészfoltok kialakulása, a mosás következtében megjelenő színelváltozások a ruhákon, vagy egy fehér ing zsebébe kifolyó tinta. A tárgyak és állatok mellett megjelenő figura legtöbbször önmaga a fotóin. Ezekkel a rejtőzködő önportrékkal, a fragmentáltan megjelenő arccal és testtel, a jelenlét és a jelen-nem-lét kérdését járja körül, és az embernek a környezethez és a tárgyakhoz való különböző viszonyrendszereit tárja fel.
Fotóinak tárgyát mindig pontosan megkomponáló képzőművész Good Luck című, a nonszensz határterületén egyensúlyozó sorozatával egy új világba való belépés lehetőségét tárja fel. A sorozat az egyensúly személyes interpretációján, illetve annak kutatásán alapul. Az egyszerű, de annál törékenyebb installációk az egyensúly jelenségét próbálják megjeleníteni, különböző formáit körbejárni. A fotók tárgyát képező nyílt, mindenféle rögzítést nélkülöző rendszerek csak saját belső stabilitásukra hagyatkozhatnak, akárcsak a kiállítótérben és a felső emeleten megjelenő installációk. Ahogy a művész fogalmaz, ezeknek a rendszereknek az összeállítása egyfajta játék, amihez nem csak koncentráció, de sok esetben egészen sok szerencse is szükséges. A hétköznapi tárgyakból összeálló kompozíciók a klasszikus csendélet határát tágítják ki. A hagyományos központi szerkesztési elv ellenére izgalmas képi struktúrák jönnek létre, ahol még a klasszikus csendéleti tárgyak is megújulnak, és a tojás, a sütőtök vagy az aloe vera mellett a műanyag flakon, a ragasztószalag vagy a Jenga is a kép részévé válik.