V.G.A / Van Gogh’s Airbnb
Keresztesi Botond kiállítása
Kurátor: Soós Andrea
Megnyitó: 2019. szeptember 23, 18 óra
Megtekinthető: 2019. november 8-ig
A Van Gogh’s Airbnb című kiállításra
készített munkáiban Keresztesi Botond az emberi fül, az abban viselt
ékszerek és az olyan technológiai fejlődés szülte kiegészítők, mint
a vezeték nélküli fülhallgató kulturális jelentőségét vizsgálja. A
kiállítást David Lynch Kék bársony című, 1986-os filmje inspirálta.
A film nyitójelenetében a főhős, Jeffrey Beaumont az erdőben sétálva
rátalál egy zöldesre színeződött, hangyákkal ellepett emberi fülre,
és nyomozni kezd a testrész tulajdonosa után.
A bűnüldöző szervek a fület az
ujjlenyomatnál is megbízhatóbb biometrikus elemnek tartják az
azonosítás során. A fülben található ívjárat röntgenes elemzése az
egyik legpontosabb jellemzést adhatja egy személyről. Ugyanakkor a
fül számos kulturális toposzt hordoz magában: kilyukasztása ősi
rítus. Az ázsiai, afrikai és dél-amerikai törzsi kultúrákban a
fülben viselt csontdíszek azt is kifejezték, hogy ki milyen szerepet
tölt be a közösségben. A rabszolgatartás korában a szolgák
fülbevalója a gazdájukhoz való tartozást, az uralmi viszonyokat
jelképezte. A fül lemetszése középkori kínzások vagy maffia
leszámolások jelképes cselekedete volt. Ez fajta csonkítás azonban
Vincent van Gogh festőművész révén művészettörténeti jelentőségű
aktussá is vált. Van Gogh 1888-ban egy Paul Gauguinnal folytatott
veszekedés során vágta le a bal fülét, amely után először kórházba
majd szanatóriumba került. Végzetes tette élete utolsó másfél évének
festészetét is meghatározta.
A Trapéz galériában bemutatott kiállításon látható portrék interneten talált stock fotók, hibrid, 3 dimenziós renderelt képek felhasználásával készültek. Keresztesi tárgyak és szimbólumok vizsgálatán keresztül fejt vissza a múltból eredő, de a jelent is meghatározó narratívákat. Az anonim személyekhez tartozó fülek fiktív, szürreális tájak fölött lebegnek, a hetvenes, nyolcvanas évek sci-fi filmjeinek látványát idézik. Az posztapokaliptikus hangulatú művek ugyanakkor nyugtalanító képet festenek az emberiség jövőjéről a klímakatasztrófa valóságában.