Választóvonalak
Szántó Borbála kiállítása
Megnyitó: 2018. november 27, 18 óra
Megtekinthető: 2019. január 11-ig
Fém elemek, kézzel készített üvegobjektumok és saját környezetükből kiemelt tárgyak alkotják Szántó Borbála Választóvonalak című installációját, amely egy valaha lezajlott performatív esemény kimerevített pillanatát mutatja be. Mintha egy kirakat ablakán keresztül néznénk be ebbe a gondosan felépített, a fikció és a valóság határán egyensúlyozó mikrokörnyezetbe, ahol mindennek meghatározott helye van. Az installáció a múltban valamikor lezajlott cselekmény részleteit idézi fel, miközben arra készteti a nézőt, hogy a saját benyomásai alapján fejezze be a történetet.
A felépített környezet ismerős helyekre és mozdulatokra emlékeztet, funkciója azonban nem rögzített, egy olyan színpad benyomását kelti, ahol a cselekmény több szálon is futhat. Egy tornaterem, egy gyár és egy építkezési terület vizuális elemei keverednek a térben. Olyan tárgyakat látunk, amelyek valaha támogatták, megvédték vagy éppen megakadályozták az emberi test mozgását.
Az anyagok játéka tovább fokozza a bizonytalanságot. Légies üvegobjektum simul rá egy masszív fém korlátra: a merev szerkezet egyfelől fenntartja az egyensúlyi állapotot, a törékeny anyag azonban ennek az ideális pillanatnak a múlandóságát is eszünkbe juttatja. Máshol az átlátszó üveg egy speciális gipszből öntöt matrac polírozott felületéhez illeszkedik, feloldva a tárgyak funkciója és a cselekmény közötti lehetséges összefüggéseket.
Az installációban különböző minőségek találkoznak, amely folyamatos feszültséget eredményez: a puha és kemény, a sima és érdes, a vonzó és nyers elemek a jelenlét és a látvány bizonytalan viszonyrendszerére hívják fel a figyelmet. A mű ugyanakkor kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogy a művész milyen tudatos döntésekkel befolyásolhatja a térben elhelyezett tárgyak és a néző közötti kapcsolatot.
Szántó Borbála (1990) a londoni Royal College of Art szobrász szakán végzett 2017-ben. Diplomamunkájával elnyerte a londoni Matt’s Gallery és a Royal College of Art közös díját, a David Troostwyk Bursary Award-ot. Munkáiban a tér megfoghatatlan, köztes dimenzióit jeleníti meg szobrászati eszközökkel, változatos anyaghasznaláttal.