Zbyněk Baladrán: Érintkezési szabályok
Megnyitó: 2018. január 25, 18 óra
Megtekinthető: 2018. március 9-ig
Zbyněk Baladrán generációjának egyik legismertebb cseh képzőművésze
(emellett kurátor, művészettörténész, archivista), műveit többek
között a párizsi Centre Pompidou és a New York-i Museum of Modern
Art is bemutatta. A Trapéz Galériában nyíló kiállításával a
megismerhetetlen és feltárhatatlan, vagy csak töredékeiben
megragadható valóság összefüggéseinek bemutatására tesz kísérletet,
folyamatosan emlékeztetve e kísérlet lehetetlenségére.
A tudományos-fantasztikus művek világából inspirálódott, a komplex
folyamatokat alapelemekre, műveleti egységekre bontó kiállítás az
emberi kapcsolatrendszerek feltérképezésével foglalkozik. Komolyan,
de iróniától sem mentesen, hiszen tudja, hogy a világ-magyarázatokat
kínáló tudományos és vallási gondolkodás újra és újra nekifut
hasonló kérdéseknek, de egyértelmű válaszok hiányában még mindig
akad hely új értelmezéseknek.
A jelen egy minden lehetséges szcenáriót magába foglaló adatbázisból
generált válasz, nincs véletlen és nincs váratlan, a lehetőségek
számosak és nem végtelenek. Az összefüggések leírhatók,
megszerkeszthetők és kiszámolhatók, de szerencsére, ez még nem
akadályozza meg a valóságot abban, hogy tökéletesen más
legyen.
A kiállításon bemutatott munkák különböző médiumokban és módokon, de
a szubjektivitást adatokkal és algoritmusokkal felváltó, a jelent a
jövő felől tekintő gondolkodás lenyomatai.
Az Automatizált szubjektum egy olyan jövőn túli helyzetet ír le,
amelyben minden mindenhez kapcsolódva egy nagy közös egységbe épül;
a szubjektum felolvad a mindent magába foglaló „mi”-ben. A látogatót
mozgásra, a történet nélküli képfolyamba (képadatbázisba) belépésre
késztető installáció nyomokat helyez egymás mellé: emberi és
természeti beavatkozások lenyomatait, amelyekből egy érthető, de
idegen, a tudományos fantasztikus könyvek világát idéző kozmikus táj
rajzolódik ki.
A valóság megragadásának lehetetlensége és szükségszerűen töredékes
mivolta átfogó értelmezések, világmagyarázatok sokaságát
élteti.
A kiállított diagramok (A dolgok lényegéről való viccek) hasonlóval próbálkoznak: újra nekiindulnak az összefüggések felvázolásának, miközben ezek egyszerűsítő, banális jellegét leplezik le. A diagramok – más esetekben is - azt ígérik, hogy komplex folyamatokat tesznek átláthatóvá, felvetésük komoly, hangjuk tudományos, miközben az is tudható, hogy a valóság újra csak kisiklik a leírására hadrendbe állított képletek között.
Egy anatómiai szemléltető ábra és egy képvers találkozásaként is
olvasható az Egy elrabolt mondat története képekben című sorozat. A
szóról szóra összeálló történet szerint egy mondat szavai, kilépve a
jelentésképzésben betöltött alárendelt szerepükből megtestesülnek és
autonómiát nyernek. A lázadó szavak az ábrákon elfoglalják a test
tagjainak nevét, így közösséggé szerveződve a mondat-test válik a
nyelv önszerveződésének kiindulópontjává.
A kiállításon látható videó, a Minden hatalom hatalomtól mentes
forrása a technológiába vetett bizalom megkérdőjelezése és egyben
elkerülhetetlenségének állítása. Az adatbázisból kiválasztott kép -
egy nemzetközi politikai vagy gazdasági tárgyalásokról ismert, a
világot szimbolizáló tárgyalóasztal – a végtelenné növekvő
képfolyamok jelentéséről és jelentőségéről szóló elmélkedés
kiindulópontja. A szürreális narráció az érzékelés és az információ
befogadásának természetéről fogalmaz meg állításokat és tesz fel
kérdéseket: Az információk mennyiségének folyamatos növekedése
jelenti-e vajon az igazsághoz való közelebb jutást,? És mi van
akkor, ha nem beszélhetünk végtelenről, ha a képek, információk,
adatok, száma előre meghatározott, a válaszok végesek?
A kiállítás a budapesti Cseh Centrum támogatásával valósult meg.